Évek, emlékek, sikerek

Katona Attila és Hajdu János

A szakember a full-contact válogatott szövetségi kapitányaként, a debreceni Fontana SE vezetőedzőjeként eredményes karriert tudhat maga mögött, de oroszlánrésze van a K-1 magyarországi meghonosításában is.

Rangos elismerésben részesült Katona Attila, a TEK-gálán életműdíjat vehetett át Hajdu János főigazgatótól. A szakember a full-contact válogatott szövetségi kapitányaként, a debreceni Fontana SE vezetőedzőjeként eredményes karriert tudhat maga mögött, de oroszlánrésze van a K-1 magyarországi meghonosításában is. 

Illusztris társaságban vehette át a díjat Katona Attila, olyan küzdősport-ikonok mellett ismerték el munkáját, mint Shihan Furkó Kálmán (kyokushin karate), Antal János (shotokan karate), Kelemen István (Ju-jitsu), Kecskés Sándor (shotokan karate), Gyebnár Ferenc (judo, karate, ju-jitsu), Galambos Péter (All-Style karate) vagy Rehák György (thai-boksz). 

A 2010-ben a Magyar Sportért Emlékérem arany fokozatával kitüntetett tréner, versenyszervező, nagy örömmel, de a rá jellemző szerénységgel fogadta az elismerést.

- Nagy meglepetés volt számomra, hogy általam ikonokként tisztelt sportemberek társaságában vehettem át az életműdíjat – kezdi Katona Attila. – Ez a díj nem csak engem illet, nagyon sok kolléga munkája van az elismerés mögött, ezúton is szeretnék köszönetet mondani a Fontanában és a válogatottnál dolgozó edzőkollégáimnak, valamint azoknak, akik az általunk rendezett gálák szervezésében segítenek. A díjátadók, Simicskó István, Leyrer Richárd és Hajdu János személye tovább növeli a díj értékét számomra. Hajdu tábornok úr 2006 óta minden K-1 rendezvényünkön jelen van, a versenyszervezői munkánk elismerése, hogy a TEK-gálák megrendezésével már harmadik éve minket bíznak meg. 

Katona Attila ismert szereplője a hazai küzdősportéletnek. A karrierjét shotokan karatésként kezdő sportember néhány év múlva kick-bokszra váltott, nagy szerepe van a szakág sikertörténetében. Az első hangos sikert az első magyar profi kick-boksz világbajnok, Tumbász József edzőjeként érte el, a debreceni Hódos Imre sportcsarnokban megrendezett gálák telt ház előtt zajlottak, a televízió élőben közvetítette az eseményeket. 

- Fantasztikus volt ez az időszak, sok segítséget kaptam már akkor is Leyrer Richárdtól, aki mérkőzésszervező menedzserként állt a kis csapatunk mellett, de sokat köszönhetek Kira Péternek és Galambos Péternek is – emlékszik vissza a ’87-től kezdődő sikertörténetre. –Tulajdonképpen ezek a gálák teremtették meg a későbbi K-1 rendezvények alapjait. ’95-ben Tumbász Józsival meghívást kaptunk egy japán K-1 viadalra, s az ottani miliő, a nyolcvan ezer tomboló néző láttán azonnal elkezdett pörögni az agyam, hogy a K-1-et Magyarországra is el kell hozni. 

Nem volt könnyű, de Katona Attila agilitására jellemző, hogy nyolc év megfeszített munka, kapcsolatépítés után 2003-ban megrendezhették Magyarország első hivatalos K-1 viadalát. 

- Folyamatosan egyeztettetünk Ishi úrral, a K-1 első számú vezetőjével, s amikor a K-1 2002-ben „kijött” Japánból, a következő esztendőben már mi is részesei lehettünk a sorozatnak. A társammal, Pap Vilmossal büszkék vagyunk arra, hogy a budapesti Papp László Sportarénában és a debreceni Főnix csarnokban megrendezett magyar K-1 gálákat a sorozat legjobban szervezett eseményei közé sorolják. A szervezet európai főnöke, Igor Jusko úr mai napig mellettük áll, minden segítséget megkapunk tőle. 

A tréner legalább ilyen büszke a Fontana SE vezetőedzőjeként elért sikereire is, amikor számvetésre kérjük, nehezen tud választani, melyik bajnoki cím, versenyző a legkedvesebb számára. 

- Amikor ránézek a díjra, az eltelt harminc év pillanatai ugranak be – tekint vissza. – ’82-ben a kick-boksz még sportkarate néven futott, a sportág hőskorát éltük. A feledhetetlen tiszafüredi edzőtáboroknak fantasztikus közösség összetartó ereje volt, remek csapatot alkottunk. Annyira népszerű volt a sportág, hogy a kyósok közül olyan klasszisok csatlakoztak hozzánk, mint Fehér Attila, aki ’91-ben már kick-boksz világbajnokságon képviselte a magyar színeket. ’84-ben tizenöt fővel kezdtük az edzést a debreceni Vénkerti iskolában, két hónappal később már több mint százan voltunk. Fontosnak tartom a folyamatos tanulást, tapasztalatgyűjtést, mindig nyitott voltam más stílusok irányába. A veszprémi taekwondósoknak köszönhetően kerültem kapcsolatba az osztrák-német Karl Naubaerrel, aki rengeteget segített, sokat fejlődött a lábtechnikánk. A Szepesi testvérek, Aliz és Andrea, Tóth Laci, Horváth Béla, Tumbász József, Nagy Attila egytől egyik kitűnő versenyzők voltak, később Nagy Tibor, Nagy Zsolt, Gergely Imre és Sándor Kornél ért el kiemelkedő eredményeket. 

A mennyiséghez minőség is párosul(t), a Fontana profi és amatőr világ- és Európa-bajnokainak érmeiből, serlegeiből egy nemesfém kereskedést lehetne nyitni. Katona Attila nem csak klubedzőként, de a magyar full-contact válogatott szövetségi kapitányaként is szép sikereket tudhat maga mögött. Elégedettségről azonban szó sincs.

- A motiváció keresésével soha nem volt problémám, ez ma sem okoz gondot – jelenti ki. –Van egy álmom: Debrecenben szeretnék egy küzdősport centrumot létrehozni, ahol a környék tehetségei megfelelő körülmények között edzhetnének, versenyezhetnének. Bízom benne, hogy megkapjuk a megfelelő támogatást, úgy érzem, ez az időszak kedvez a terveink megvalósításához. 

Jellemző a Fontana SE versenyzőinek, edzőinek fanatizmusára, hogy bár a mai napig nincs saját termük, bérelt helységekben edzenek, ez a legkevésbé sem látszik az eredményeiken. Egy saját csarnok vitathatatlanul minőségi ugrást eredményezhetne, még több gyerek választaná a kick-bokszot, ahol olyan edzők vezethetik be őket a sportág rejtelmeibe, mint Katona Attila és kollégái. Jó kezekben lesznek!

*** Forrás http://www.monokli.com/fohirek/evek-emlekek-sikerek***